Következő utazásunk végre több naposra sikerült, nem csak jöttünk mentünk. Ezúttal Karintia tartományt szemeltük ki. Az itt eltöltött pár nap látványosságait fogom most több részben bemutatni nektek. 

Tehát az első megálló a Turracher Höhe lényegében egy képzeletbeli határ. Az északi része még Stájerország a déli oldala pedig már Karintiához tartozik, Északi oldalról megközelítve egy szerpentines útvonalon tudjuk elérni. Maga az út is rendkívül látványos, az út mellett patak illetve egy két kisebb "vízesést" is láthattunk. Ottjártunkkor sok motoros és kerékpáros járt erre (a rossz idő ellenére).

Rájuk azért figyelni kellett. A fennsíkra felérve rögtön megpillanthatjuk a Turrachsee-t. Felérve táblákkal jelzik a parkolási lehetőségeket. A parkolóban megállva, mi egyenesen a Panoramabahnhoz vettük az irányt. Kabinos felvonókkal tudunk feljutni a hegy tetejére. (vagy gyalogosan)

Felfelé haladva fantasztikus látvány az alattunk elterülő táj illetve a Turrachsee. Azon tűnődtem milyen szép lehetne ez a táj ragyogó napsütésben, de aztán belegondolva ennek a felhős időnek is megvolt a maga gyönyörűsége, ahogy a felhőpamacsok ellepték a környező hegyek csúcsait. Aztán mire felértünk, azt vettük észre, hogy lényegében mi is a felhőben vagyunk. Eszembe is jutott az az Orsi szám ... a jött egy felhő és leszállt közénk..... (ja hogy az a lemegy a nap). Természetesen a táj elmaradhatatlan kellékei voltak a tehenek akik a hegyoldalba legelésztek vagy épp fetrengetek. Úgy éreztem magam mint egy gyerek amikor megláttam őket, hozzáteszem ez az érzés azóta is tart amikor túráink során bocik közelébe kerülünk :) 

Szóval felérve Hochschober Almzeithütte mellett szállunk ki a kabinból 1968 méter magasan. Több lehetőségünk is akad arra, hogy elüssük az időt. Választhatunk több túraútvonal közül amik innen indulnak, megnézhetjük a Barbara utat, amely panorámás gyalogút amely remekül szemlélteti a helyi élővilágot. Gyerekeknek játszótér. Nekem nagyon tetszett. Mivel mi megéheztünk ezért beültünk a Hüttébe. Ezidáig sok elképzelésem nem volt a Hüttékkel kapcsolatban, hogy milyennek is kéne lennie, de amikor ide beléptünk akkor teljesen elvarázsolt az egész összkép ami bent fogadott. Hangulatosan berendezett és leginkább hangulatvilágítással rendelkező hely volt. Utólag bánom, hogy nem készítettem róla fotót, de az interneten pár darab fellelhető. Az általunk elfogyasztott ételekre nem tudnék panaszkodni. Kellem emlékeim maradtak meg erről a helyről. Szerettük. 

Ebéd után mivel elég kiszámíthatatlan volt az idő és nekünk még haladni kellett tovább ezért amellett döntöttünk, hogy lefelé vesszük az irányt. Több lehetőségetek van lejutni a hegyről. Felvonóval amivel feljöttél, vagy a túraútvonalon gyalog, vagy a Bobbal azaz a Nocky Flitzer-el ahogy itt hívják. Természetesen mi Nocky-t választottuk és nem bántuk meg. A Bobok alapvetően két személyesek, így mi úgy döntöttünk együtt megyünk le. Még indulás előtt azért megnéztem egy kicsit jobban ezt a számomra idegen járművet. Azt hamar sikerült megállapítanom, hogy ez bizony nem fog leesni a pályáról, és a biztonsági öv is elég biztató volt.

A kezelő segített a beszállásnál, majd elegendő távolságot hagyva az előttünk indulótól egy zöld jelzéssel tudtunkra adta, hogy akkor mehetünk...és mentünk. Egy biztos, ha legközelebb ide megyünk akkor viszem az akciókamerám. mert kb csak annyit tudok mondani, hogy wááóóó, mindenkinek ki kell próbálnia. Sose boboztunk még és eléggé rajtunk volt a para, hogy te jó ég ki fogunk esni ez nagyon gyors most mi lesz fékezzünk, pedig ez még csak a pálya eleje volt. a pálya 1,6 km hosszú tehát nem 1 perc alatt ér le rajta az ember, vagyis a mi tempónkban biztosan nem. Az emlékeink szerint 3db "körpálya" is volt benne, amiben tényleg olyan érzése volt az embernek, hogy kész itt ki fog esni.

Egyébként bizonyos helyeken táblával jelzik hol érdemes valóban lassítani. mi betartottuk. Aztán "végre" leértünk. Odalent még lesétáltunk a tóhoz, kicsit bámészkodni. Úgy vettük észre a völgyállomásból is több túraútvonal indul, többek között a Turrachsee körül is. 

Nekünk sajnos ennyi volt csak az élményünk ezzel a csodálatos hellyel kapcsolatban, de bátran ajánlom kicsiknek nagyoknak családosoknak vagy csak pároknak, Szerintem itt mindenki megtalálja a magának való szórakozást. Túralehetőségek fent a hegyen, a gyerekeknek játszótér, és kisállatok, a kicsit nagyobb gyerekeknek pedig a Bob ami fantasztikus élmény. Egyszer még biztos visszaülünk rá. 

Utunk innen pedig folytatódik a csodálatos Karintiába ......